A hűtési technológia 1920-as évekbeli bevezetése óta Japán jelentős előrelépéseket tett a hideglánc-logisztika területén. Az 1950-es években az előregyártott élelmiszerek piacának növekedésével megugrott a kereslet. 1964-re a japán kormány végrehajtotta a „Hideglánc-tervet”, amely az alacsony hőmérsékletű elosztás új korszakát nyitotta meg. 1950 és 1970 között Japán hűtőházi kapacitása átlagosan évi 140 000 tonnával nőtt, és az 1970-es években évi 410 000 tonnára gyorsult fel. 1980-ra a teljes kapacitás elérte a 7,54 millió tonnát, ami az ipar gyors fejlődését jelzi.
2000-től a japán hideglánc-logisztika magas színvonalú fejlesztési szakaszba lépett. A Global Cold Chain Alliance adatai szerint Japán hűtőházi kapacitása 2020-ban elérte a 39,26 millió köbmétert, ami 0,339 köbméter egy főre jutó kapacitásával a 10. helyet foglalja el globálisan. A mezőgazdasági termékek 95%-át hűtve szállítják, és a romlási arány 5% alatti, Japán robusztus hűtőlánc-rendszert hozott létre, amely a termeléstől a fogyasztásig terjed.
A japán hideglánc sikerének kulcstényezői
Japán hűtőlánc-logisztikája három kulcsfontosságú területen jeleskedik: fejlett hűtőlánc-technológia, kifinomult hűtőraktár-kezelés és széleskörű logisztikai informatizálás.
1. Fejlett hideglánc technológia
A hidegláncos logisztika nagymértékben támaszkodik a legmodernebb fagyasztási és csomagolási technológiákra:
- Szállítás és csomagolás: A japán cégek különböző típusú árukhoz szabott hűtőkamionokat és szigetelt járműveket használnak. A hűtött teherautók szigetelt állványokkal és hűtőrendszerekkel rendelkeznek a pontos hőmérséklet fenntartása érdekében, valós idejű megfigyeléssel a fedélzeti rögzítőkön keresztül. A szigetelt járművek ezzel szemben kizárólag speciálisan felépített karosszériákra támaszkodnak az alacsony hőmérséklet fenntartása érdekében mechanikus hűtés nélkül.
- Fenntartható gyakorlatok: 2020 után Japán ammónia és ammónia-CO2 hűtőrendszereket fogadott el a káros hűtőközegek fokozatos megszüntetésére. Ezenkívül fejlett csomagolóanyagokat használnak a szállítás közbeni sérülések megelőzésére, beleértve az érzékeny gyümölcsök, például a cseresznye és az eper védőcsomagolását. Japánban újrafelhasználható konténereket is alkalmaznak a szállítás hatékonyságának növelése és a költségek csökkentése érdekében.
2. Kifinomult hűtőházkezelés
Japán hűtőtárolói rendkívül specializáltak, és hét szintre (C3-tól F4-ig) vannak besorolva a hőmérséklet és a termékkövetelmények alapján. A létesítmények több mint 85%-a F-szintű (-20°C és ez alatt), a többség pedig F1 (-20°C és -10°C).
- Hatékony térkihasználás: A korlátozott földterület miatt a japán hűtőházak jellemzően többszintűek, az ügyfél igényei szerint testreszabott hőmérsékleti zónákkal.
- Áramvonalas műveletek: Az automatizált tároló- és visszakereső rendszerek növelik a hatékonyságot, míg a zökkenőmentes hideglánc-kezelés gondoskodik arról, hogy a be- és kirakodás során ne legyen hőmérséklet-megszakítás.
3. Logisztikai informatizálás
Japán jelentős összegeket fektetett be a logisztikai informatizálásba a hatékonyság és a felügyelet javítása érdekében.
- Elektronikus adatcsere (EDI)A rendszerek leegyszerűsítik az információfeldolgozást, javítják a rendelések pontosságát és felgyorsítják a tranzakciós folyamatokat.
- Valós idejű megfigyelés: A GPS-szel és kommunikációs eszközökkel felszerelt járművek lehetővé teszik a szállítások optimalizált útválasztását és részletes nyomon követését, magas szintű elszámoltathatóságot és hatékonyságot biztosítva.
Következtetés
Japán virágzó előregyártott élelmiszeripara sikereinek nagy részét az ország fejlett hűtőlánc-logisztikájának köszönheti. A csúcstechnológiát, a kifinomult irányítási gyakorlatokat és a robusztus informatizálást kihasználva Japán átfogó hideglánc-rendszert fejlesztett ki. Ahogy a készételek iránti kereslet folyamatosan növekszik, Japán hideglánc-szakértője értékes leckéket kínál más piacok számára.
https://www.jpfood.jp/zh-cn/industry-news/2024/11/05.html
Feladás időpontja: 2024.11.18